A kormány három kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építéséről döntött, ezek közül az elsőként a Mátrai Erőmű visontai telephelyén készülő létesítmény tenderén hirdetnek győztest – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség budapesti konferenciáján a tárca Facebook-posztja alapján. Ezzel párhuzamosan Czepek Gábor miniszterhelyettes azt közölte, hogy az eredeti tenderkiírásban szereplő, legfeljebb 650 MW-os tervezett kapacitásból egy 520 MW méretű beruházás valósul meg Visontán, várhatóan 2028-ra. Czepek jelzése szerint hamarosan további bejelentések is várhatók a gázerőmű tenderek ügyében, így valószínűleg a két másik projektről is döntés születik.
Üzemzavar miatt a Mátrai Erőmű pénteken reggeltől estig kiesett a hazai villamosenergia-termelésből, és mivel a borús, hideg, ráadásul szélcsendes időben a nap- és szélerőművek termelése is visszafogott volt, a magyar áramellátásban az import részaránya megközelítette a rendkívül magasnak számító 50%-ot.
Lantos Csaba két, Lázár János egy új miniszteri biztost nevezett ki január 1-jével - derült ki a hétfői Hivatalos Értesítőből.
Kedd este tűz ütött ki a Mátrai Erőmű ötös blokkjában, a tüzet a környékbeli tűzoltók a katasztrófavédelem koordinációjával órákon belül eloltottak, írja az Index.
Az MVM Csoport céljai és tevékenységei főként a zöld átállásra, a megújuló energiaforrások növelésére és az energetikai hálózat fejlesztésére fókuszálnak, figyelembe véve a pénzügyi stabilitást és a környezetvédelmi szempontokat. Az MVM tovább bővíti és diverzifikálja portfólióját, hosszabbítja Paks I. reaktorainak üzemidejét, napelemparkokat és szélerőműveket fejleszt és akár 5-7 új vízerőmű is épülhet az országban. Energiatároló kapacitása 10 éven belül elérheti az 500 MW-t is. Bár a Mátrai Erőmű bezárása elkerülhetetlennek tűnik, a földgáz azonban nem veszik ki az energiamixből, a tervezett - egyre inkább késlekedő - CCGT-k akár 30%-ban hidrogént is tudnak majd égetni. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatójának előadása a Portfolio Energy Investment Forumon.
Az energiatárolás kulcsfontosságú technológiának tekinthető az energetikai átmenet kihívásainak kezelésében. A Li-ion akkumulátorokon alapuló rövid távú, hálózatra kapcsolt energiatárolás egyre elterjedtebbé válik, de az elektromos energiarendszer mélyreható szén-dioxid-mentesítéséhez hálózati méretű szezonális energiaellátásra lesz szükség. A szivattyús vízenergia jelenleg az egyetlen kiforrott technológiának tekinthető az ilyen alkalmazásokhoz, de más megoldások (gravitációs tárolás, lendkerekes tárolórendszerek, olvadtsó-rendszerek) is szóba jöhetnek a fenntarthatóbb energiamátrixra való áttérés során, ahogy a hosszabb időtartamú energiatárolás egyre fontosabbá válik.
Magyarország és Egyiptom gazdasági kapcsolataiban jelenleg három zászlóshajó projekt van – rögzítette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mai egyiptomi tárgyalásairól kiadott közleményében a tárca, és ezek egyikeként sorolták fel a Magyarország által megépíteni tervezett gázerőmű ügyét. A nemzetközi tender heteken belüli eredményhirdetése kapcsán akár üzenet értéke is lehet annak, hogy úgy fogalmaznak: "az El Sewedy óriáscég aktívan érdeklődik magyar partnerekkel új magyarországi gázerőmű megépítése iránt, amelynek köszönhetően tovább erősödhet hazánk energiaszuverenitása és ellátásbiztonsága".
A fosszilis energiahordozókhoz vagy fémekhez hasonlóan kereskedhető árupiaci nyersanyaggá válhat az erőművek és gyárak füstjéből leválasztott, illetve a légkörből kivont szén-dioxid Európában. Az Európai Bizottság uniós ipari szén-dioxid-gazdálkodási stratégiája egy sor intézkedéssel kívánja támogatni az egységes piac létrehozását, illetve a szükséges technológiák és infrastruktúra bevezetését, például a jövőbeli európai szén-dioxid-szállítási csővezeték-hálózat megvalósulásának elősegítésével.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
A naperőmű kapacitásait több, mint duplázná 2030-ig az MVM Magyarországon, a szélerőmű kapacitásait ötszörözné, és idén már öt geotermikus koncessziót is elnyert a cégcsoport, amelyből legalább egy projektet meg is valósítanának – többek között ezeket mondta el egy mai konferencián Mátrai Károly.
Addig kell biztosítani a Mátrai Erőmű nagy blokkjainak optimalizált működését, amíg az erőmű területén üzembe helyezik az új kombinált ciklusú gázturbinás erőművet – ezt a fontos, egyúttal várható döntést hozta meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata alapján a kormány. Emellett kibocsátási egységek átcsoportosításáról is döntött a kormány.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
A napokban látott napvilágot a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) frissített változata, amely – főleg a megújuló energiatermelés területén - számos újdonságot tartalmaz. 2030-ra már nem 6,5, hanem akár 12 gigawatt napelemes kapacitással számol az anyag, valamint a jelenlegi szélerőműkapacitást is megháromszorozná a kormány. Az említett változások jelentős kötelezettségeket rónak a villamosenergiahálózat üzemtetőire, de a szektor más szereplőire is egyaránt. A Portfolio Sustainable World 2023 konferencián Dr. Kiss Csabával, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesével, Beck Zsófiával, a BCG energia és fenntarthatósági CEE ügyvezető igazgató partnerével és Katona Ádámmal, az E.ON Hungária Zrt. hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgetett Weinhardt Attila, a Portfolio energetikai elemzője többek között a megújuló energiaforrások térnyeréséről, a szélerőművi kapacitások növeléséről, Paks I. üzemidejének meghosszabbításáról és a szükséges hálózatfejlesztésekről.
Az ország területén lévő nyersanyag kincset ki kell termelni, fel kell használni, mert "ott hagyni bűn, nem felhasználni hiba" – többek között ezt hangsúlyozta a Mátra környéki óriási lignit vagyon kapcsán Steiner Attila energiaügyi államtitkár és Riz Gábor, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia- és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos a 73. bányász országos központi ünnepségén Kardoskúton. Steiner Attila azt is jelezte, hogy vizsgálják egy szivattyús tározó erőmű esetleges telepítésének lehetőségét is. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, Bacsa György pedig azt jelentette be, hogy az olajtársaság Pusztaföldváron jövőre próba lítium-kitermelést indít, feltehetően a magyarországi akkumulátorgyártási kapacitások felfutásától nem függetlenül. Bár a közeli nyékpusztai gázkitermelésről is szó esett, de az MTI tudósítása szerint a közelmúltbeli szokatlanul sok környékbeli földrengés nem került szóba a beszédekben.
A kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal arról, hogy ki lehet-e tolni a Mátrai Erőmű tervezett 2025 végi leállítását későbbre, és ha igen, akkor mennyi idővel - többe között ezt jelezte a mai Kormányinfón egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kormány egy hivatalos brüsszeli anyagban tavaly még 2025 végére ígérte a jelentős környezetterheléssel járó Mátrai Erőmű leállítását, de az elmúlt időszak nyilatkozatai, illetve a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Klíma és Energiaterv alapján ez legalább egy évvel, az új gázerőművek 2027 eleji üzembe helyezéséig is elhúzódhat – mutat rá összefoglalójában a hvg360. Ez azért lényeges, mert az erőmű az energiatermelő ágazatok teljes CO2-kibocsátása 50%-áért, illetve az egész ország CO2-kibocsátása mintegy 14%-áért felelős, illetve a lap szerint a csúszás veszélybe sodorhatja az uniós Igazságos Átmenet Alapból, illetve a KEHOP Pluszból származó források lehívhatóságát is. Bár a cikk nem említi, de egy tavaly szeptemberi kormányhatározat még azt is rögzítette, hogy a lignitalapú termelést egészen 2029 végéig is fokozni kellene, így tehát különösen érdekes, hogy meddig termelnek még áramot lignitből az egyébként már 50 évnél is idősebb mátrai blokkok.
Érdemes a rövid és hosszú távot megkülönböztetni.
A fiók nem vész el, csak átalakul - mutatjuk, hogyan.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Garantálnák a biztonságos hajózást.
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
