Magyarország és Egyiptom gazdasági kapcsolataiban jelenleg három zászlóshajó projekt van – rögzítette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mai egyiptomi tárgyalásairól kiadott közleményében a tárca, és ezek egyikeként sorolták fel a Magyarország által megépíteni tervezett gázerőmű ügyét. A nemzetközi tender heteken belüli eredményhirdetése kapcsán akár üzenet értéke is lehet annak, hogy úgy fogalmaznak: "az El Sewedy óriáscég aktívan érdeklődik magyar partnerekkel új magyarországi gázerőmű megépítése iránt, amelynek köszönhetően tovább erősödhet hazánk energiaszuverenitása és ellátásbiztonsága".
A fosszilis energiahordozókhoz vagy fémekhez hasonlóan kereskedhető árupiaci nyersanyaggá válhat az erőművek és gyárak füstjéből leválasztott, illetve a légkörből kivont szén-dioxid Európában. Az Európai Bizottság uniós ipari szén-dioxid-gazdálkodási stratégiája egy sor intézkedéssel kívánja támogatni az egységes piac létrehozását, illetve a szükséges technológiák és infrastruktúra bevezetését, például a jövőbeli európai szén-dioxid-szállítási csővezeték-hálózat megvalósulásának elősegítésével.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
A naperőmű kapacitásait több, mint duplázná 2030-ig az MVM Magyarországon, a szélerőmű kapacitásait ötszörözné, és idén már öt geotermikus koncessziót is elnyert a cégcsoport, amelyből legalább egy projektet meg is valósítanának – többek között ezeket mondta el egy mai konferencián Mátrai Károly.
Addig kell biztosítani a Mátrai Erőmű nagy blokkjainak optimalizált működését, amíg az erőmű területén üzembe helyezik az új kombinált ciklusú gázturbinás erőművet – ezt a fontos, egyúttal várható döntést hozta meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata alapján a kormány. Emellett kibocsátási egységek átcsoportosításáról is döntött a kormány.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
A napokban látott napvilágot a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) frissített változata, amely – főleg a megújuló energiatermelés területén - számos újdonságot tartalmaz. 2030-ra már nem 6,5, hanem akár 12 gigawatt napelemes kapacitással számol az anyag, valamint a jelenlegi szélerőműkapacitást is megháromszorozná a kormány. Az említett változások jelentős kötelezettségeket rónak a villamosenergiahálózat üzemtetőire, de a szektor más szereplőire is egyaránt. A Portfolio Sustainable World 2023 konferencián Dr. Kiss Csabával, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesével, Beck Zsófiával, a BCG energia és fenntarthatósági CEE ügyvezető igazgató partnerével és Katona Ádámmal, az E.ON Hungária Zrt. hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgetett Weinhardt Attila, a Portfolio energetikai elemzője többek között a megújuló energiaforrások térnyeréséről, a szélerőművi kapacitások növeléséről, Paks I. üzemidejének meghosszabbításáról és a szükséges hálózatfejlesztésekről.
Az ország területén lévő nyersanyag kincset ki kell termelni, fel kell használni, mert "ott hagyni bűn, nem felhasználni hiba" – többek között ezt hangsúlyozta a Mátra környéki óriási lignit vagyon kapcsán Steiner Attila energiaügyi államtitkár és Riz Gábor, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia- és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos a 73. bányász országos központi ünnepségén Kardoskúton. Steiner Attila azt is jelezte, hogy vizsgálják egy szivattyús tározó erőmű esetleges telepítésének lehetőségét is. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, Bacsa György pedig azt jelentette be, hogy az olajtársaság Pusztaföldváron jövőre próba lítium-kitermelést indít, feltehetően a magyarországi akkumulátorgyártási kapacitások felfutásától nem függetlenül. Bár a közeli nyékpusztai gázkitermelésről is szó esett, de az MTI tudósítása szerint a közelmúltbeli szokatlanul sok környékbeli földrengés nem került szóba a beszédekben.
A kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal arról, hogy ki lehet-e tolni a Mátrai Erőmű tervezett 2025 végi leállítását későbbre, és ha igen, akkor mennyi idővel - többe között ezt jelezte a mai Kormányinfón egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kormány egy hivatalos brüsszeli anyagban tavaly még 2025 végére ígérte a jelentős környezetterheléssel járó Mátrai Erőmű leállítását, de az elmúlt időszak nyilatkozatai, illetve a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Klíma és Energiaterv alapján ez legalább egy évvel, az új gázerőművek 2027 eleji üzembe helyezéséig is elhúzódhat – mutat rá összefoglalójában a hvg360. Ez azért lényeges, mert az erőmű az energiatermelő ágazatok teljes CO2-kibocsátása 50%-áért, illetve az egész ország CO2-kibocsátása mintegy 14%-áért felelős, illetve a lap szerint a csúszás veszélybe sodorhatja az uniós Igazságos Átmenet Alapból, illetve a KEHOP Pluszból származó források lehívhatóságát is. Bár a cikk nem említi, de egy tavaly szeptemberi kormányhatározat még azt is rögzítette, hogy a lignitalapú termelést egészen 2029 végéig is fokozni kellene, így tehát különösen érdekes, hogy meddig termelnek még áramot lignitből az egyébként már 50 évnél is idősebb mátrai blokkok.
Az idei nyár eddigi legmagasabb értékére emelkedett a magyar villamosenergia-rendszer terhelése hétfőn a hűtési igény kánikula miatti megugrása következtében.
Európának jelentős villamosenergia-ellátási zavarok nélkül sikerült átvészelnie a telet, miközben az ellátásbiztonsági megfontolásokból (re)aktivált szénerőművi tartalékokra lényegében nem volt szükség. Sőt, az október-márciusi fűtési időszakban a várakozásokkal szemben az EU-tagországok nagy többsége - néhány kivételtől, köztük Magyarországtól eltekintve - kevesebb szenet használt, mint egy évvel korábban, úgy, hogy közben nem csak a földgáztüzelésű, de az atomerőművek termelése is jelentősen csökkent, a megújuló energia árammixben elfoglalt részaránya pedig most először meghaladta a fosszilis forrásokét.
Miután Lantos Csaba energiaügyi miniszter után Orbán Viktor kormányfő is bejelentette a múlt héten azt, hogy három rugalmas gázerőművet épít az ország az áramtermelési kapacitások fokozása és a megújuló energiaforrások rugalmas kiszabályozási képességének növelése érdekében, hétfő reggel azt közölte az Energiaügyi Minisztérium, hogy elindítja az MVM Csoport a nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat.
A hét eleji uniós tanácskozáson Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője arra hívta fel a tagállami szakminiszterek figyelmét, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló tél több ok miatt, így a gázpiacon „lehetnek problémák, ahogy a betárolási időszak elkezdődik” – árulta el az ülésen személyesen részt vett Steiner Attila a Magyar Energiakereskedők Szövetségének csütörtöki konferenciáján tartott nyitóelőadásában. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt is elárulta, hogy idén januárban 30%-kal zuhant év/év alapon a magyar földgázfogyasztás, részben a kedvező időjárásnak is köszönhetően. Előadásában a magyar energetikai rendszer kihívásait és kilátásait foglalta össze és új információként például jelezte: Paks I. tervezett 20 éves üzemidő hosszabbítása kapcsán jelenleg úgy látják: nem kell hozzányúlni a reaktortartályokhoz, így remélhetőleg "csak" néhány száz milliárd forintos beruházásra van szükség, ami sokkal olcsóbb lenne, mint a tavaly nyáron pluszban beszerzett orosz gáz, ami 2 milliárd euróba került.
2022-ben megtört a Mátrai Erőmű magyar villamosenergia-ellátásban elfoglalt részarányának csökkenő trendje, de a második legnagyobb hazai erőmű lignites blokkjai egyelőre nem termelnek annyit, mint amennyit a kormány várna tőlük. Így, bár tavaly a nukleáris- és napenergia-termelés is nőtt itthon, Magyarország áramimport-függősége csak csekély mértékben gyengült.
Figyelemreméltó csökkenést mutat az import aránya a magyarországi villamosenergia-ellátásban az elmúlt hetekben. A végleges havi statisztika csak később, várhatóan november első felében jelenik majd meg, de a Mavir honlapján található közel valós idejű adatok már most is egyértelműen azt jelzik, hogy az ország nettó importőri pozíciója részben az export érdemi fokozásának köszönhetően érdemben mérséklődhet októberben.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Fájdalmas fejlemény lehet ez Kijevnek.
Jelentős kedvezmények jönnek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
